UPHILL

2007. január 30., kedd

para-dox/töreDék
műfajom keresem: töredék vagyok ma

ahogy sötétedik, megvilágosodom

gyávaság, felelősség, bátorság szövi át

tömérdek asszociációra bontott én-állapotom

félálomból állórajt – bevállalós lennék?

„mintha te nem lennél – a dolgom úgy tegyem”

azokon a fotókon bárki (bárki!) lehetnék

te ~~nem~~ velem vagy együtt, hanem kívülem, nélkülem

elveid szikla-diktatúrája – bár megszöktem – rám borul még

nehezen viselem a múlandóságot és azt, hogy van olyan szabály,

amely abban a pillanatban, hogy mersz neki megfelelni

könyörtelenül, eredendően és azonnal kizár

posted by C.A.T. 10:51

arcomat figyelmed féltőn közrefogja

foglya vagyok annak, ami átkoz és kiemel

ki emel engem még, ki lesz annak rabja,

hogy kirakja-kipótolja mozaikom

saját ékköveivel?

posted by C.A.T. 10:16

2007. január 23., kedd

az a kiskutya,

amelyik meg volt kötve a hegyen

és mi megsajnáltuk

és elengedtük,

egy jó ideig

egészen elképesztő pontossággal

ugyanabban a körben futkosott fel-alá,

amit addig a lánca engedett

posted by C.A.T. 9:34

2006. július 5., szerda

a szélmalmok és szélerőművek ellenállhatatlanul vonzanak,ugyanígy a világítótornyok és a villanypóznák.imádom a zárakat, lakatokat és az öntözőrendszereket.szeretem a fegyvereket, a régi puskákat, a díszes pisztolyokat.nagyon bírom, amikor a tenger hullámai kissé visszaszívják a partról az apróbb kavicsokat,és ahogy azok összekoccannak, csendesen ciripelő, morajló hangot adnak ki,szeretek olyan külföldieket hallgatni az utcán, metrón vagy éttermekben, akiknek a nyelvét nem értem és szeretem kitalálni a gesztusaikból, hogy vajon miről beszélnek.szeretem, ahogy a felhők vonulnak és mindenféle fura alakzatot öltenek,szeretem kitalálni, melyik felhő mit ábrázol és azt is szeretem, hogy mire megmutatom és elmesélem valakinek, hogy mit látok a felhőben, addigra az már szertefoszlik vagy egész más alakot vesz fel.szeretem azokat a virágokat, amelyek a napsütéses órákban a nap felé fordulnak, alkonyatkor pedig becsukódnak.imádom a magas helyeket, a hegycsúcsokat, a kilátókat, a tornyokat, állványzatokat.imádok felmenni valami jó magas helyre és onnan szétnézni, felülnézetből, például repülőről látni városokat, mezőket, megművelt földeket,szeretem, ha egy hegycsúcsról lenézve a felfelé mászó embereket, akik még nagyon messze vannak, pici hangyáknak látom és azt is szeretem látni, ahogy percről percre közelednek és egyre nagyobbnak látom őket.szeretem a hidakat, a viaduktokat és imádom a télikerteket és az üvegházakat.szeretek gyalogolni, egyik lábamat a másik után tenni,szeretek úszni is és közben teljesen kikapcsolni a gondolataimat, szeretek a légzésemre figyelni, beszívni és kifújni a levegőt.ha kocsiban, buszok vagy vonaton utazok, szeretem nézni magam előtt az utat vagy oldalt a fák, bokrok suhanását.szeretem szagolgatni a könyveket és imádom, ha valakinek ex libris pecsét van az összes könyvében.elégedettséggel tölt el, ha egy idő után pontosan tudom, hogy a könyvespolcomon melyik könyv hol van.előszeretettel veszem magam körül tárgyakkal, mindenféle tárggyal és én is szeretek mindenhol egy kicsit ott lenni és jól szétpakolni a dolgaimat és a ruháimat.nagyon szeretek vasalni, főleg gőzölős vasalóval és nagyon szeretek befeküdni az ágyba, ha éppen frissen felhúzott huzat van a takarón.szeretek igazi libatollas dunyhával takarózni és nyakig magamra húzni a paplant.szeretek hajat mosni és fürödni, szeretek gyógyvízben hosszan áztatódni.imádom nézni, ahogy a kaja sül a sütőben és a süteményeknél nagyon élvezem nézni, ahogy feljön és púposodik a tészta.nagyon bírom az őrölt pirospaprika és a frissen elmorzsolt citromfű illatát, meg a tömény kávéillatot.szeretem, ha a reggelinél a bögrében a tea gőzölög az asztalon,és szeretem a bundás kenyeret kovászos uborkával enni.szeretem, ha a viharban hallani lehet a mennydörgést és szeretem az esőt bentről, a szobából nézni.szeretem az édeskés illatokat és azt, ha egy illatot csak egy pillanatig érzek, és utána már nem tudok még egyszer beleszagolni..szeretek nézni és hallani másokat, ahogy sikongatnak a hullámvasúton.imádom a frissen leeső havat és azt, ha egy autó keréknyomot hagy a hóban.szeretem látni a kismadarak vizes lábainak háromágú nyomait az aszfalton a pocsolyák mellett és szeretem a macskalábnyomokat a tengerparti finom homokban.szeretek mezítláb lépni a régen nyírt fűben,és úgy tűnik magamról beszélni is szeretek egy kicsit.
posted by C.A.T. 8:00

2006. május 22., hétfő

Játék

Kopott, nyúzott gyerekjáték szeretnék lenni

Kerék nélküli kocsi

Meztelenre vetkőztetett baba

Sérült üveggolyó

Mintáját vesztett gumilabda,

Madzagtalan jojó,

Koszos kis szőrkutya,

Törött színes lego

Vagy inkább kockás babatakaró agyonnyálazott csücske

Ami nélkül soha nem alszol el.

posted by C.A.T. 23:21

2006. május 18., csütörtök

napló

írok hófehér lapokra

karcsú töltőtollal

viharos tenger tinta-haragjával

hullámzó kedvemmel

szálegyenes szókat

enyhén jobbra döntve

így szavakba öntve

áradok szét folyton

betűről betűre

kisimító nyugalommal

posted by C.A.T. 17:22

2006. május 14., vasárnap

asszociaktívan kifinomúnt lettem.

posted by C.A.T. 11:18

2006. május 10., szerda

matek, nyelv és birodalom

egyhuzam, kéthuzam

- párhuzam (- húzzam?)

egysegg, kétló

- (g)átló (- cénégyzet)

tetszés, metszés

- magascés (- píííí)

posted by C.A.T. 21:54

2006. április 17., hétfő

a bináris kód két-séges

ha a világ egy-séges

hisz ha véges, de határtalan,

miért lenne más az 'önmagam'?

a kérdés egyben válasz is,

a kettősség: egység - banális

az igenben ott a nem,

hogy léteznek-e?

nem hiszem :-)

posted by C.A.T. 17:09

én vetkőzöm le, de mezítelen ő lesz,

táguló tekintettel látok át behunyt szemén,

milyen végletesen múlékony, s egyszerű ez:

ő hatol belém s én jutok be könnyedén.

posted by C.A.T. 17:07

2006. április 5., szerda

fikci-jó

leheveredek egy célmentes övezetben

melyet elkerít a vélt és a véletlen (elméletben).

örömtől nyittas, de mégis egy zárnyalattal

beljebb vagyok, úgy érzem: készen,

egészen a lenn-síkon,

de már egy másikon

egy szivárvány csupa-(sz)-ívvel határol

és kitárul a látvány a hatványon:

harsány hegyek-tölgyek, limbek-dombok,

kőzetek és kövezetek, növények és növekmények,

indulások és maradványok,

nyitányok és zárványok,

agyon tetszik, amit látok.

meg(sz)áll a nyugalom,

alattam mint puha alom

omlik el a lebegés.

felkelhetnék.

de csak dolgom ékezetlen (bár hazaérkezetten).

nem teszem.

ő még nem végzet(t).

posted by C.A.T. 2:24

2006. január 2., hétfő

kb. április 2-3-ig ide nem fogok írni semmit.

posted by C.A.T. 17:47

2005. december 30., péntek

valami komplex, szerintem
posted by C.A.T. 18:00

(is-sem)

ha megfogod, már nincsen

szégyenlős, érinthetetlen

kincsem

(bizonyság)

erőmet elhiszem vagy

hitemet erősítem

ugyanaz

(tükröm)

ha én a tükörben

rád nézem arcod

mindig visszanézel

(idő)

holnap volt nemrég

lesz tegnap is

talán mindig jelen vagyok

(relaxáció)

repülő kezeimmel

kiengedem

olvadó énem

(utcán kopogok)

macskakövön csillogó ködben

lámpafényes

makacs este

(éjjel)

függönykarikák surranása

belehasít

éjszakámba

(nem szabad)

póráz végén nyakörv,

aranymedállal,

finom ötvösmunka

(bármit, mindent)

rámgörbülnek egyenesek

vasból hajlítok

üvegszálat

(felszállás)

madárszárnyak nyílása

levegő örvényében

szédülök

posted by C.A.T. 17:36

2005. december 24., szombat

most
posted by C.A.T. 12:26

a kovács macskája

nem sok hó maradt, egészen kevéske az úton, meg a füveken, foltokban,

meg a háztetőkön de már olyan fáradtféle, visszahagyott, régi hó.

a virágoskert visszaszólt ma, hogy hagyjam már békén,

mit várok már tőle hidegben, fagyban.

az udvaron összesen négy lábnyomot látok, férfilábnyom, ez biztos, nagyléptű férfié.

olyan alulexponált ez az egész reggel, olyan ködhomály-szerű, de még köd sincs hozzá.

a vörös macska, amelyik rendszerint a kertünkön át közlekedik,

és néha a virágoskert bizonyos virágainak a tövébe fekszik,

pontosabban, ráfekszik a virágok tövére, mert úgy szereti a legeslegjobban

ma is átbandukolt a hófoltos gyepen, és már vártam, igen vártam

azt a pillanatot, amikor olyan macskásan megelégeli a vizes havat a talpán

és előre nézve olyan természetesen, határozottan

de mégis egy icipicit türelmetlenül felemeli és lerázza a lábát,

egyszer, vagy talán kétszer.

csak egy macska tud így ballagni, ilyen nyugodtan, tisztán, világosan,

ilyen belső megelégedettséggel, ilyen egyenletes belső tempóban,

ráadásul legtöbbször láthatóan mindenféle cél vagy céltudatosság nélkül,

könnyedén, de mégis súllyal, tekintéllyel, úgy, hogy keveredik a mozgásában

a felsőbbrendűség és az alázat, a vakmerőség és megfontoltság.

csak egy macska tud bárhol leülni, ahol megtalálja a helyét éppen,

a kert vagy egy út közepén, mindegy

és ott nyugodtan maradni akár órákig,

egyetlen helyben ülve, behuny szemmel, néha kitekintve a világra,

körbenézve és nyugtázva, hogy nincs semmi vész.

egyszer láttam egy macskát egy kovácsműhelyben, ahol nagyon nagy volt a zaj,

és a masszív vasak csattanásaitól az embernek széthasadt a feje

és a kovács macskája az üllő mellett ült, oldalról az izzó tűz vörös árnyat vetett rá

és a macska összekuporodva ült és hunyorgott

és a farka a jobb oldalán visszakanyarodva simult a testéhez

és valami megmagyarázhatatlan belső kapcsolatban volt mindennel,

a kováccsal, a fémekkel, a tűzzel, a vasszagú, szilánkos levegővel.

az a macska

teljesen otthon érezte magát

ott

és bárhol

és én irigykedtem.

posted by C.A.T. 9:03

2005. december 23., péntek

én ezt küldeném karácsonyra

posted by C.A.T. 18:12

egy csúcs tegnapról:

Zsófi (5) az István a király zenéjére táncolva átszellemültem énekli, hogy: "kegyes bőgatya" (="kegyes földanya")

LOL

posted by C.A.T. 10:50

2005. december 19., hétfő

10:00 A.M.

If there’s anyone who knows how could I possibly avoid

disappointment,

pain and

anger

and how could I surely live without

tears,

loneliness and

regrets

and how should I exactly act to experience

            freedom,

love and

happiness

and how to

            accept my everchanging feelings,

give my full attention to the ones I love and

            feel the confidence I long for

- please do contact me.

I am willing to pay a considerably big amount of money to that person

to share all this knowledge with me!!!

10:02 A.M.

You know, what? Forget it. I’m not interested.

posted by C.A.T. 10:52

2005. december 18., vasárnap

nyomot

a cipőm orra jeges havat harap, ahogy lépek

harsogva rág vissza a dacos, dermedt talaj

bíborvörös színnel rajzolnám magam a világba

de úgy, hogy eltakarjon valami dús fekete haj

de mégis inkább elolvadnék és egy nyomot hagynék

egy észrevehetetlen finom, apró, friss nyomot

hangos színeimet önként kifakítanám én

s építenék egy láthatatlan templomot

az egy istenigazából istenháza lenne

úgy állnának benne falak, oszlopok

hogy a térnek vákuumában békés csend teremne

és nem vennék észre sem hívek, sem papok

jártukban-keltükben átmennének rajta

nem lenne szertartás vagy ima, térdelés

a nyugalom ott és akkor olyan sűrűn állna

hogy öleléseinkben nem maradna rés

az én templomomat tán még a jóisten sem látná

mint el-eltünedező múló állapot

úgy cikázna a föld mellett, alatt, felett

és megbolondítana minden újrakezdődő napot

posted by C.A.T. 0:31